MIÉRT AKARSZ LEFOGYNI?

Elgondolkodtál már rajta, hogy miért akarsz lefogyni? Számtalan okot fel lehet sorolni. Talán párt szeretnél találni és azt hiszed ez a sikertelenséged oka? Vagy a mostanit megtartani, mert úgy érzed már nem tetszel neki? Lehet, hogy az egészséged félted, vagy egyszerűen csak cikinek érzed a kinézeted amikor a strandon vagy?  Rengeteget gondolkodtam ezeken a dolgokon.

Még nem voltam tíz éves, amikor feltűnt, hogy kövérebb vagyok a hozzám hasonló korú gyerekeknél. Szerettem volna olyan lenni, mint ők. Úgy játszani, szaladgálni, egyszerűen olyan életet élni. Kedvem is lett volna hozzá, de nem ment. Aztán idővel az is alább hagyott, és már nem is próbálkoztam vele.

A családom sosem bántott emiatt, az osztálytársaim sem. Volt pár barátom, akik elfogadtak, de mindig úgy éreztem, hogy lenéz mindenki. Valójában önmagamat értékeltem alul. Szégyelltem magam. „Rám feszül a póló, látszik a pocakom.”-mondtam. Nem értettem miért van ez így és senki sem segített. A szüleim vigasztaltak, hogy a családunkban sok a túlsúlyos, meg hogy ez genetika, de ezt sosem tudtam elfogadni. Akkor nekem boldogtalanul kell leélnem az életem?

Másoktól csak annyit hallottam: „Ne zabálj annyit, sportolj többet!” Könnyű azt mondani, de hogyan? Akkor még úgy gondoltam, hogy nem is eszek sokat. Alapjában véve nem is az összmennyiséggel volt a gond, hanem az arányokkal. Túl sok volt a szénhidrát, kevés a fehérje és nagyon kevés a zöldségféle. Semmit sem tudtam még ezekről a dolgokról. A mozgásom a tesiórákra korlátozódott. (Amikor látta a tanár. 😉 )

Tizenéves koromban még erősebb lett a vágyam egy „normális” test iránt, ezért nagy lelkesedéssel többször is nekikezdtem a sportolásnak. Több mindent kipróbáltam, de hamar abbahagytam, mert nem láttam az eredményt. Azt gondoltam, pár hét és lefogyok. Mivel nem így lett, elment a kedvem. Sosem voltam elég kitartó ahhoz, hogy néhány hónapig rendszeresen csináljam. Mindig csak a kifogásokat kerestem, hogy kibújhassak a fárasztó munka alól.

Biológiából érettségiztem, akkor hallottam először az élelmiszerek összetevőiről, de még akkor sem tudatosult bennem, hogy vannak ételek és italok amik hízlalnak és persze olyanok is amik nem. Csak elfogyasztottam amit elém tett az anyukám. Ittam az édes teát és üdítőket, mert finomak. Nem mondta senki, hogy ezek is hozzájárulnak a túlsúlyomhoz. Azt gondoltam, az csak egy jó ízű ital és kész. Inni pedig kell! Nem is értettem azokat, akik vizet isznak, mit szeretnek rajta. VÍZ! Hát annak nincs semmi íze! Szegény én! Ha akkor felvilágosítottak volna, biztos máshogy alakult volna az életem.

Persze még egy évtizedig sajnáltam magam, mire eljutottam az orvosunkhoz, aki elmondta, hogy azért magas a vérnyomásom, mert kövér vagyok és le kellene fogynom, mert így baj lesz a vége. Persze tanítást tőle sem kaptam, hogyan is kellene neki kezdeni, csak jól beparáztatott, hogy milyen bajaim lehetnek emiatt. Ott voltam ahol a part szakad, tocsogtam az önsajnálatban a kinézetem, a romló egészségem és a jövőkép miatt, amit időről időre elképzeltem.

Bármi áron le akartam fogyni. Televízió reklámokból hallottam csodaszerekről, amik segítik a fogyást. Kipróbáltam párat, de az a csekély súlycsökkenés rövid idő alatt visszajött, sőt, többnyire jött vele a rokonság is. Lassan elértem az egy mázsás rekordom. Így lettem egy évtized alatt XS-ből sokXL, vidám, mozgékony gyerekből lusta megfásult fiatal.

Közben megházasodtam és megszületett a lányunk. Ekkor az eddiginél még erősebb lett a vágyam, egy vékony, erős test iránt. Fogalmam sem volt, mi a különbség fogyókúra és életmód váltás közt, pedig akkor már nem volt elég egy kis diéta.

Viszont most ésszel csináltam. Először is utána néztem, hogyan is kellene. Azt mondtam nem érdekel mennyi idő alatt, de most sikerülni fog. Nem másért, magamért! Mert így akarom! … és sikerült! A gondolataim csak e-körül forogtak. Mindent elkövettem a siker érdekében. Nem kifogásokat kerestem, hanem lehetőséget. Ellenálltam a kísértésnek, és a jutalmaamnem maradt el. Fantasztikus érzés, amit nap mint nap érzek azóta is.

Bármi legyen is az, ami a fejedben kering nap mint nap emiatt, csak akkor fog változni, ha minél hamarabb nekiállsz átalakítani az életed, a gondolkodásod, a táplálkozásod és a mozgáskultúrád. Ne várj másokra, senki sem fog helyetted cselekedni! Mindent megtudhatsz a súlycsökkentésről és az elért cél megtartásáról, ha továbbra is olvasod a bejegyzéseimet.

Kívánom, hogy elérd a célod!

SEGÍTEK NEKED LEFOGYNI! 🙂